Anti globalizmus

A Jobbik üdvözli, hogy a kormányzat a jövőben nagyobb költségvetési hozzájárulást vár a bankoktól, biztosító társaságoktól és pénzügyi szolgáltatóktól. Örömteli, hogy az idei költségvetésben 13 milliárd forintra tervezett hasonló bevételt 200 milliárdra emelnék, ugyanakkor nem látjuk azokat a garanciákat, amelyek által elérhető, hogy a kereskedelmi bankok az amúgy közteherviselés irányába mutató terhet ne az ügyfelekre, a polgárokra terheljék.

Adódik a kérdés: hogyan tervezi tehát a kabinet megvédeni a magyar embereket a bankrendszer egyes képviselőinek túlkapásaitól? A felvetés azért is aktuális, mert a korábbiakban a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítások tömkelegével még a fiókok bérleti díjának növekedését is átterhelték ügyfeleikre. A Jobbik érdeklődéssel várja, hogy felmerül-e az egyoldalú szerződésmódosítások teljes tilalma, az összes ma ismert kiskapu bezárásával.


2004-2005-ben az akkori kisebb, jelentéktelenebb bankadót a pénzintézetek szintén saját ügyfeleikre hárították: mind a lakossági, mind a vállalati oldalon komoly díj- és jutalékemeléseket hajtottak végre. Ez az OTP-től az Erste bankig szinte minden esetben bebizonyosodott. Ezért a mostani helyzetben csak egy átgondolt, garanciákkal felvértezett rendszert tudunk támogatni. Továbbá tisztázandónak érezzük azt is, miért három évre léptetik életbe az új adónemet. Miért fontos eleve könnyítéseket lehetővé tevő újratárgyalást kilátásba helyezni 2013-ra?


Fontos hangsúlyozni, hogy a kialakult helyzetért a Gyurcsány-Bajnai kormány, a bankok, a Magyar Nemzeti Bank de a PSZÁF is felelős, tehát a felelősségvállalásban is részt kellene vállalniuk: az általuk okozott károkat bizonyos szintig fedezniük kell. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a bankrendszer egyes képviselői a bejelentés hallatán komoly panaszáradatot zúdítottak a politikumra és a média képviselőire: a terhelést gigantikusnak tartják, egy olyan időszakban, mikor véleményük szerint a bankok „nagyon komoly nehézségekkel küzdenek”. Ezért felmerül a kérdés, hogy a kormányzat hogyan kezeli az olyan felvetéseket, melyek szerint a bankrendszer „kénytelen” engedni, hogy a bejelentett új teher megjelenjen a hitelek árában. Amellett, hogy fenntartjuk: szükség van tisztességes kereskedelmi bankrendszerre, érthetetlennek tartjuk, hogy a bankok tavalyi éves, durván 500 milliárd forintra becsült nyereségének ismeretében a most bejelentett 200 milliárd hatására lényegében fenyegetőzni kezdtek. Pedig a bankadó ötlete nem az ördögtől való: Európában eddig Svédország vezetett be bankadót, de Berlinben és Ausztriában is hasonlót terveznek, valamint összeurópai szabályozást várnak.


Végül fontos és hosszú távú kérdés a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok részarányának várható csökkenése. Az esetlegesen kivonuló pár pénzintézet nyilván nem dönti romba a magyar pénzügyi- és bankrendszert, de tér nyílna olyan kezdeményezések támogatására, mint amilyen a közösségi bankok rendszere, emellett erős, magyar tulajdonú, társadalmi felelősséget vállaló és adott esetben csak fenntartható beruházásokat finanszírozó intézetek kiépítése, támogatása. A Jobbik ez utóbbit érzi járható útnak, s garanciákat követel arra nézve, hogy a jogos banki adó és terhelés áldozatai garantáltan ne a magyar polgárok legyenek. Ezen felül minden eszközzel helyzetbe hoznánk a tisztességes ügymenetet folytató magyar intézményeket a külföldi, sok esetben a profitot kiszivattyúzó bankokkal szemben.

Z. Kárpát Dániel
Országgyűlési képviselő, a Jobbik EU és Fogyasztóvédelmi Kabinetének elnöke

Még véletlenül sem másolja a fidesz a jobbik programját.